A legmagasabb adókedvezménnyel (a befizetés 30%-a) támogatott,
hatékony nyugdíjcélú előtakarékosság, az önkéntes
nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer lehetőséget ad arra, hogy az
állampolgárok saját, vagy munkáltatói befizetésekkel, magas
adókedvezmények igénybevételével előre takarékoskodjanak nyugdíjas
éveikre.
A nyugdíjpénztár egyéni nyugdíjszámlát vezet minden pénztártag
részére, ezen a számlán írja jóvá a tagdíjbefizetéseket és a
befektetésen elért hozamokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztár
előnyei:
Munkavállaló és magánszemély
befizetésére 30% adókedvezmény
A munkavállalói tagdíjbefizetés egyedülálló, 30%-os
adókedvezménnyel jár, legfeljebb évi 100.000 Ft (a 2020. előtt
nyugdíjba vonulók esetében 130.000 Ft, kettő vagy több
önkéntes pénztári tagság esetén max. 150.000 Ft), mely kedvezményt
az APEH a pénztártag által megjelölt pénztári számlára utalja
vissza
Munkáltató részéről kedvezőbb Cafeteria adókörbe tartozó,
járulékmentes juttatás
A munkáltató által a munkavállaló egyéni önkéntes nyugdíjszámlájára
befizetett tagdíj munkavállalónként havonta a minimálbér 50%-áig
kedvezményes feltételekkel fizethető.
Tovább »
Címkék: cafeteria önkéntes nyugdíjpénztár
Nem kell pénzügyi szakembernek lennünk ahhoz, hogy a fizetési
papírunkat behatóbban megvizsgálva rájöjjünk: a havonta kézhez
kapott bérünk nagyobb százaléka sajnos soha nem a mi zsebünkben
landol. Ez aktív munkavállalóként még valahogy tolerálható, de
egyszer valószínűleg mindannyian le szeretnénk tenni a lantot, és
ki szeretnénk élvezni nyugdíjas éveinket. A kérdés már csak az,
vajon hogyan és miből, ha az állam által biztosított pénz szinte
semmire sem elég. A nyugdíjpénztárak nyomába eredtünk.
A hazai nyugdíjrendszer három lábon áll: egyrészt adott a
mindenki által ismert állami nyugdíj, valamint az 1998 óta működő
magánnyugdíjpénztár-rendszer, amit ez utóbbi típus önkéntes fajtái
egészítenek ki. Maga a nyugdíjpénztár egyébként nem más, mint egy
olyan előtakarékoskodási szisztéma, amelyben a tagok saját
jövedelmükből és azok kamatából tesznek félre idősebb éveikre. A
törvényhozók akarata szerint persze azáltal, hogy mindenki magáról
gondoskodik, és nem az állam kezébe adja saját sorsát, ez egy
biztonságos és gazdaságos módszer, de arról azért nem szabad
megfeledkeznünk, hogy a magánnyugdíjpénztárak mögött nincsen
mindenre kiterjedő állami garancia. Épp ennek köszönhető, hogy a
gazdasági viharok ezt a rendszert sem hagyták érintetlenül - szinte
naponta lehet olvasni az egyes nyugdíjpénztárak pénzügyeinek
alakulásáról, és ember legyen a talpán, aki kiigazodik a különféle
hozamokról és portfóliókról közölt adatok erdejében.
Tovább »
Címkék: amit a nyugdíjtakarékosságról tudni érdemes
A kötelező nyugdíjrendszer mellett számos
más, kiegészítő nyugdíj megszerzésére irányuló, általában
önfinanszírozó megtakarítási formát ismerünk, melyek közül többhöz
adóelőny is kapcsolódik Magyarországon. Ezek közül legismertebb
talán a cafeteria típusú juttatási rendszerek egyik megszokott
eleme: az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Vajon mi történik
ezzel a megtakarítási formával, ha külföldön vállalunk munkát?
Lehet-e kérni munkáltatói hozzájárulásokat például egy német
munkáltatótól? Továbbra is megilleti-e a munkáltatói hozzájárulás
után az adómentesség és a saját tagdíjbefizetései után az
adókedvezmény azt a magyar munkavállalót, akit külföldre küld ki
magyar munkáltatója? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Tovább »
Címkék: adókedvezmény, önkéntes nyugdíjpénztárak
Az aktív munkavállaló jövedelme után köteles nyugdíjjárulékot
fizetni. A magyar nyugdíjrendszer 1998. január 1-je óta vegyes
finanszírozású, azaz az állam a kötelező társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer mellett magán-nyugdíjrendszer formájában is
biztosítja a nyugdíjasok ellátását. A nyugdíjrendszer 3
alappillérje:
- Állami nyugdíj
- Kötelező magánnyugdíjpénztár
- Önkéntes magánnyugdíjpénztár
A könnyebb áttekintés érdekében ajánljuk figyelemébe a következő
ábrát:
A magánnyugdíj pénztári tagoknak ellátásuk fedezetére
nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetniük. A munkavállalói
nyugdíjjárulék ma Magyarországon 8,5 százalék. A 8,5 százalékot két
részre lehet bontani, annak függvényében, hogy az egyén
magánnyugdíjpénztári tag-e vagy sem.
Amennyiben Ön nem választott magánnyugdíjpénztárat, a teljes összeg
a Nyugdíjbiztosítási alapot illeti meg. Ha Ön csatlakozott valamely
magánnyugdíjpénztárhoz, bérjövedelme után a nyugdíjjárulékot
megosztva, részben az állami nyugdíjrendszer (0,5%), részben a
magánnyugdíjpénztára felé (8%) fizeti be. Ennek következtében Ön a
magyar államtól majd csak egy csökkentett összegű nyugdíjra lesz
jogosult, a kieső részt a magánnyugdíjpénztárának kell
kitermelnie.
Az önkéntes pénztári tagság és befizetés (ahogy a neve is kifejezi)
mindig önkéntes vállalás, az előbbi kettőn felüli megtakarítás.
Azoknak ajánlott, akik az első két pillérből származónál magasabb
nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú
előtakarékosságot.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak
A nyugdíjpénztár külön törvényben szabályozott módon működő
önszerveződő intézmény. Lehetőséget teremt tagjai számára, hogy
aktív éveik alatt jövedelmükből biztonságos és hatékony módon
előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.
A VIT Nyugdíjpénztár 1994 decemberében alakult a
villamosenergia-ipari nagy munkáltatók és az érdekképviseletek
kezdeményezésére és támogatásával. Az 1997-es
magánpénztár-alapítással a VIT zárt iparági pénztárból egy
úgynevezett nyílt pénztár lett, vagyis minden belépő számára szabad
lett az út. Magánpénztárunknak jelenleg több mint 8600 tagja
van.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak
Alapítói háttér
Egy pénztár feladatainak ellátásához komoly szakértelem és
technikai háttér szükséges. Ezt az alapító tagoknak általában nehéz
biztosítaniuk, ezért a pénztárak létrehozását legtöbbször
valamilyen intézmény (pl. egy munkáltató) támogatja. Ez a támogatás
igen fontos a tagok számára, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a
pénztár az első pillanattól kezdve biztonságosan és hatékonyan
működjön.
A pénztári szférában általánosan elfogadott szegmentáció szerint
megkülönböztethetünk banki-biztosítói háttérrel alapított, illetve
munkáltatói-munkavállalói kezdeményezéssel létrejött pénztárakat. A
szegmentáció alapja, hogy e kétfajta pénztártípus működési
filozófiája egymástól lényegesen eltérő. Míg a banki-biztosítói
pénztárak alapvetően a törvény adta lehetőségeket kihasználva egy
pénzintézeti csoport részeként, annak szolgáltatásait kiegészítve
kerülnek megalapításra, addig a munkáltatói-munkavállalói pénztárak
elsősorban a cégek humánpolitikájának elemét jelentik, és a
juttatási rendszer részeként kezelik őket. Jellemzően ezen utóbbi
pénztárak ma már egyre inkább az alapító cégektől független működés
felé mozdultak el (néhány esetben a kényszer hatására), működési
filozófiájukban mégis megőrizték az ilyen pénztárak jellemzőit. A
munkáltatói, ágazati támogatással működő, vagy támogatást már nem
élvező, de munkáltatói közösségekből alakult nyugdíjpénztárak a
civil szféra önkéntes alapon felépülő, valóságos igényekre és saját
anyagi kötelezettségvállalásra is építő elemei, ily módon a
társadalmi fejlődést előrevivő, hosszú távon pozitív hatás
kiváltására képes szervezetek.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak működésének alapelemei
Tulajdonosi jogok
A nyugdíjpénztárat — egy egyesülethez hasonlóan — az alapító
tagok hozzák létre. A pénztár működési szabályait a törvények adta
kereteken belül maguk a tagok határozzák meg, és ezt az
alapszabályban (egyes pénztáraknál Szervezeti
és Működési Szabályzatban) rögzítik. A pénztárhoz a megalakulást
követően további tagok is csatlakozhatnak, akik az évenként tartott
közgyűléseken maguk is tulajdonosi jogokkal
szólhatnak bele a pénztár ügyeibe. A pénztár folyamatos működését a
pénztártagok által választott igazgatóság irányítja, az ügyek
intézését a pénztár alkalmazottai és külső cégek végzik. A szakmai
tevékenységekkel a pénztár szolgáltató cégeket is megbízhat.
Egyéni számla
A csatlakozást követően a tagok rendszeres befizetéseikkel a
pénztár keretein belül, de egyénileg teremtik meg jövőbeni
nyugdíjuk fedezetét. A pénztár gondoskodik az egyén befizetéseinek
pontos nyilvántartásáról, majd az összegyűlt pénzek minél magasabb
hozamú befektetéséről. Az egyén számára jóváírt befizetések és
befektetési hozamok nyilvántartására az úgynevezett "egyéni számla"
szolgál. Az egyéni számla egyenlege — a pénztártag követelése a
pénztárral szemben — a pénztártag tulajdonát képezi, amely
örökölhető, és amelyre kedvezményezett jelölhető meg. A pénztár
értesítéseiből a tagok folyamatosan nyomon követhetik egyéni
számlájuk állását, így mindig tudhatják, hogy mekkora vagyon van
számukra nyugdíjfedezetként jóváírva.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak működésének alapelemei
A nyugdíjpénztári egyenlegeket általában az időközönként
kiküldött egyenlegértesítőkön láthatjuk, illetve a nyugdíjpénztár
telefonos ügyfélszolgálata tud adni tájékoztatást ezügyben.
Néhány nyugdíjpénztár már interneten is elérhetővé teszi
Ügyfelei számára a náluk nyilvántartott, aktuális egyenleget.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak
Önkéntes nyugdíjpénztárát több módon is megszüntetheti, viszont
fontos kérdés, hogy túl van-e már a várakozási időn, vagyis
fizeti-e több mint 10 éve a pénztár rendszeres díjait?
Amennyiben 10 év után szeretne pénzéhez jutni, könnyen
megteheti, de tudnia kell, hogy a nyugdíj korhatár elérése előtt az
önkéntes nyugdíjpénztárból fölvett tőke, adóköteles jövedelemnek
számít, és jövedelmének szintjéhez mérten adóznia kell belőle. Ez a
határ az 1 700 000 Ft-os éves jövedelem.
- Ha az éves jövedelme nem haladja meg az 1 700 000 Ft-ot akkor a
pénztár a tőke 18%-át vonja le, mint személyi jövedelemadót,
illetve még 11%-ot, mint egészségügyi hozzájárulást.
- Ha az éves jövedelme meghaladja az 1 700 000 Ft-ot, akkor a
pénztár 36%-ot köteles levonni személyi jövedelemadóra és szintén
11%-ot egészségügyi hozzájárulásra.
a levonandó adókat minden eseteben a pénztár utalja az államnak, az
ügyfél már az ezzel csökkentett összeget kapja.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által igényelhető tagi lekötés
szabályai
A pénztártag - a várakozási idő letelte, illetve a
nyugdíjkorhatár elérése után - egyéni nyugdíjszámla-követelésének
legfeljebb 50%-át a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött
szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik
arról, hogy a pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést
vezessen fel.
A tagi lekötés a pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag
egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön
létre.
A tagi lekötés törlését a pénztárnál a tag, a tag halála esetén
a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek
teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi
lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása
mellett.
A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen
alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi
lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni,
mintha a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott
összegből felvételt teljesített volna.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak, tagi lekötés
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok részére nyújtható tagi
kölcsönre vonatkozó szabályok
A pénztár a pénztártag részére a várakozási idő 3. évét követően
tagi kölcsönt nyújthat.
A tag részére folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg a
pénztártag egyéni fedezeti számláján a kölcsönfelvétel időpontjában
nyilvántartott összeg 30%-át. A kölcsön futamideje legfeljebb 12
hónap. A kölcsönfolyósítás lebonyolításának fedezetére - minden
pénztártagra nézve egységesen - az Igazgatótanács évente, a pénztár
befektetései hozamának figyelembevételével állapítja meg a tag
által fizetendő költséget és kamatot. A költség és kamat
megfizetése a kölcsön folyósításakor, egy összegben esedékes és a
megfizetés a kölcsön összegéből történő levonással történik.
A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár
fedezeti alapja mindenkori állományának 5%-át.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak, tagi kölcsön
A pénztár tagjai részére – választásuktól függően – a következő
szolgáltatásokat nyújtja:
- járadékszolgáltatás és/vagy
- egyösszegű kifizetés.
A pénztártag a nyugdíjszolgáltatást a nyugdíjkorhatár elérését
követően veheti igénybe. A nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek
betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi
nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. A nyugdíjkorhatár
betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban,
korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti
munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése
után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül
jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.
A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a pénztártag
nyugdíjkorhatár elérését igazoló okirat bemutatása.
A szolgáltatás teljesítése - a pénztártag írásbeli rendelkezése
szerint –történhet:
- átutalással a pénztártag által megjelölt bankszámlára,
- postai átutalással a pénztártag által megjelölt címre,
- készpénzben a pénztár házipénztárába.
Tovább »
Címkék: önkéntes nyugdíjpénztárak szolgátatásai
A díjfizetés esedékessége: a belépési nyilatkozat pénztár általi
elfogadását követően.
A díj mértéke: A tag kétféleképpen fizethet be számlájára
pénzt. Rendszeres tagdíjként, amelynek minimális összege pénztártól
függően 1000 vagy 2000 forint, valamint eseti befizetésként,
melynek összege minimum 5000 forint. A belépés feltétele a
rendszeres tagdíj vállalása. Az eseti befizetés szabadon
választható.
A díjfizetés módjai:
A tagdíjfizetés négyféle módon történhet:
- munkáltatói átutalással
- lakossági folyószámláról
- csekken
- készpénzben
Tovább »
Címkék: a tagdíj, önkéntes nyugdíjpénztárak
pénztártag tagsági viszonya megszűnik:
- a pénztártag halálával, a halál bekövetkeztének napján;
- a pénztártag kilépésével;
- a pénztártag más pénztárba történő átlépésével, a másik
pénztárral létesített tagsági jogviszonya kezdő napján;
- a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor, a bírósági
nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat jogerőre
emelkedése napján;
- a nyugdíjkorhatár elérésekor a szolgáltatás
igénybevételével
- ha a várakozási idő leteltét követően a pénztártag
tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 3
hónapon át nem tesz eleget.
Tovább »
Címkék: megszűnés esetei, önkéntes nyugdíjpénztárak
A pénztártag halála esetére kedvezményezett(ek)et jelölhet. A
kedvezményezett jelölése belépési nyilatkozatban, közokiratban vagy
teljesen bizonyító erejű magánokiratban történhet. A pénztártag
kedvezményezett jelölési nyilatkozata a nyugdíjpénztár általi
tudomásulvétellel hatályosul, melynek megtörténtéről a
nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy
megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15
napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. Amennyiben nem
jelöl, halála esetén jogosulttá a pénztártag örököse válik. Ha a
pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint nincs természetes
személy örököse, az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll.
A pénztártagnak a felhalmozási időszakban történő halála esetén
az egyéni számláján lévő összeg tekintetében a kedvezményezett,
illetve az örökös választhat, hogy a rá eső részt
- egy összegben felveszi;
- a saját nevén a pénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával
vagy a nélkül;
- átutaltatja a saját nyugdíjpénztárában levő egyéni
számlájára.
Tovább »
Címkék: kedvezményezettek, önkéntes nyugdíjpénztárak
